2019 nyár
nyilván valami új kezdete is a szeptember. És valami véget ér. Véget ér a kötöttség nélküli élet. MIkor nem kell rohanni, mikor együtt lehetünk, még ha mindenki mást néz is. MIkor nem kell sietni a lefekvéssel, mikor nem kell veszekedni, hogy megcsinálja a házit, hogy bepakoljon. MIkor nekem is elefér, hogy egész napos itthon létük után, elpakoljak a konyhában, mert legalább a tányért kivitték a konyhába. De belefér, mert nem kell rohanni.
Belefért a családi nyaralás. Istenem megint milyen jó volt. Ismerős helyen, a megszokott tengerpartunk, a kedvenc kempingünk. Amikor csak mi vagyunk és annyit vagyunk együtt, amennyit 24 órából együtt lehet lenni. A tenger illata, az íze a szánkban, mikor egyetlen gondunk, hogy a tengerpartra vagy a medencébe menjünk. És idén ott volt az első vidámparkos élményünk. Vagy a csodás sétánk Chomaccioban.
Aztán volt itthon apa sokat. Naaagyon sokat. De végre új munkahely, új benyomások, új munka, új emberek. Megnyugvás ... reméljük.
Aztán jutott idő egy gyors kempingezésre is a legmelegebb vízű strandon. MErt a mi gyerekeink csak ezt szeretik. :) Egy éjszaka volt csak, de annyira sokat adott. A legjobbkor jött. A nyár közepén, mikor már feledésbe merült kissé az olaszországi nyaralás élménye. Újra együtt lehettünk. Csak együtt. Kocsiban alvás, sátorozás, olyan élmény, amit sose felejtenek el.
Aztán volt nagyszülős nyaralás is, természetesen a szoksásos uncsizós hetünk. Mert mit tudunk nélkülük csinálni ... semmit.
Itthon döglés sok. :) Kaland volt, és bár lehet sokkal több mindent lehetett volna belezsúfolni, kimaradt idén a Balaton :( mégis a maga nyugodtságával, igazán pihentető lett ez a nyár.
És akkor elkezdődött az őrület. A füzet vásárlás, könyv csomagolás - mikozben azon gondkodtam, hogy tavaly ilyenkor voltunk Olaszországban. A tolongás a boltokban, hogy vajon mindenre gondoltunk?
Aztán az őrült hétfő reggel, hogy az útlezárás miatt időben beérjünk, hogy még ők tudjanak padtársat, helyet választani, és ne a maradék maradjon ... a zsúfolt hévezés, a rohanás a cipekedés. ÉS hétfőn 40 fokos hőség, ami keddre 15 fokra hűlt és esőbe torkollott. Jana első ottalvós tábora ... bár csak egy éjszaka, de már most mindenkinek hiányzik.
Jól tettem, hogy kivettem ezt a hetet. Rákészülők az évre. Tavaly nem ment, és nem is sikerült megérkeznek igazán. Idén remélem sikerül mindenkit összefogni. Izgalmas év lesz. Maja 7.et kezd, ez már számít a jövő évi felvételin. Erik felső osztályba lépett, ez nagy lépés, pláne ha tudjuk, hogy mennyire utálja a tanulást. Jana Fanni néni nélkül folytatja reméljük jót tesz neki, és végre megindul az olvasásban és meg tudja mutatni, mennyire okos is ő.
Nehéz év lesz, hosszú hetekkel, de reméljük igazán élményekkel teli lesz. Én így várlak 2019/20 tanév.
Megküzdök veled és jó lesz!!!!!
Belefért a családi nyaralás. Istenem megint milyen jó volt. Ismerős helyen, a megszokott tengerpartunk, a kedvenc kempingünk. Amikor csak mi vagyunk és annyit vagyunk együtt, amennyit 24 órából együtt lehet lenni. A tenger illata, az íze a szánkban, mikor egyetlen gondunk, hogy a tengerpartra vagy a medencébe menjünk. És idén ott volt az első vidámparkos élményünk. Vagy a csodás sétánk Chomaccioban.
Aztán volt itthon apa sokat. Naaagyon sokat. De végre új munkahely, új benyomások, új munka, új emberek. Megnyugvás ... reméljük.
Aztán jutott idő egy gyors kempingezésre is a legmelegebb vízű strandon. MErt a mi gyerekeink csak ezt szeretik. :) Egy éjszaka volt csak, de annyira sokat adott. A legjobbkor jött. A nyár közepén, mikor már feledésbe merült kissé az olaszországi nyaralás élménye. Újra együtt lehettünk. Csak együtt. Kocsiban alvás, sátorozás, olyan élmény, amit sose felejtenek el.
Aztán volt nagyszülős nyaralás is, természetesen a szoksásos uncsizós hetünk. Mert mit tudunk nélkülük csinálni ... semmit.
Itthon döglés sok. :) Kaland volt, és bár lehet sokkal több mindent lehetett volna belezsúfolni, kimaradt idén a Balaton :( mégis a maga nyugodtságával, igazán pihentető lett ez a nyár.
És akkor elkezdődött az őrület. A füzet vásárlás, könyv csomagolás - mikozben azon gondkodtam, hogy tavaly ilyenkor voltunk Olaszországban. A tolongás a boltokban, hogy vajon mindenre gondoltunk?
Aztán az őrült hétfő reggel, hogy az útlezárás miatt időben beérjünk, hogy még ők tudjanak padtársat, helyet választani, és ne a maradék maradjon ... a zsúfolt hévezés, a rohanás a cipekedés. ÉS hétfőn 40 fokos hőség, ami keddre 15 fokra hűlt és esőbe torkollott. Jana első ottalvós tábora ... bár csak egy éjszaka, de már most mindenkinek hiányzik.
Jól tettem, hogy kivettem ezt a hetet. Rákészülők az évre. Tavaly nem ment, és nem is sikerült megérkeznek igazán. Idén remélem sikerül mindenkit összefogni. Izgalmas év lesz. Maja 7.et kezd, ez már számít a jövő évi felvételin. Erik felső osztályba lépett, ez nagy lépés, pláne ha tudjuk, hogy mennyire utálja a tanulást. Jana Fanni néni nélkül folytatja reméljük jót tesz neki, és végre megindul az olvasásban és meg tudja mutatni, mennyire okos is ő.
Nehéz év lesz, hosszú hetekkel, de reméljük igazán élményekkel teli lesz. Én így várlak 2019/20 tanév.
Megküzdök veled és jó lesz!!!!!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése